Soha nem hallottam, de benne van a nagyszótárban: fogalmazvány, piszkozat. Máshol: üzleti napló, lásd link.

--------------------------------------------------
Note added at 2 óra (2007-11-02 20:59:25 GMT)
--------------------------------------------------

A Kladde angolul blotter, ami a nagyszótár szerint: "2 a) (ker) előjegyzék, strazza; napló". A Strazzen szó a Wikipedia-cikkelyben is előfordul, nem kizárt, hogy így került be a magyar szaknyelvbe. Több tippem nincs. Holnap megkérdezem a könyvelőmet.

--------------------------------------------------
Note added at 14 óra (2007-11-03 09:02:40 GMT)
--------------------------------------------------

A Pallasban találtam egy idevágó leírást, ez alapján az előjegyzék és strazza szavak között válogatnék. Azt hiszem ez segít megérteni a Wikipédiában leírtakat. A piszkozat alapvetően stimmel, de túl általános. Idézek:
"Napló
a könyvvitelben általában azoknak a könyveknek a neve, amelyekbe napról napra időrendben vezettetnek be bizonyos feljegyzések. Ezen tágabb értelmezés szerint ide tartozik:

I. az előjegyzék (Prima-Nota, Strazza, Memorial, Day-Book), amely ugy az egyszerü, mint a kettős könyvvitel rendszereiben arra szolgál, hogy az illető vállalatban előforduló üzleti események és ezek pénzértékei megfelelő magyarázó szöveg kiséretében megtörténtük alkalmával mindjárt belé jegyeztessenek. Némely vállalatban azokat az üzleti eseményeket, amelyekről levelek, vagy más irásbeli bizonyítékok vannak, nem irják be az előjegyzékbe, hanem ez okmányok alapján vezetik be azokat mindjárt a N.-ba vagy a pénztárba. Maga az előjegyzék nem lényeges könyve az üzleti könyvvitelnek, de igen hasznos segédkönyv, amennyiben segítségével könnyebben meg lehet szerkeszteni a lényeges könyvek tételeit, mint hogyha minden üzleti eseményt mindjárt egyenesen a lényeges könyvekbe kellene beirni; különösen nagyobb kiterjedésü vállalatoknál és sokfelé ágazó könyvelésnél célszerü. Vagy külön könyvet használnak e célra, vagy egyes lapszámos ívekre jegyzik az egyes tételeket s ez íveket csak később fűzik könyvvé. Az előjegyzék egyes tételei magukban önállók és egymástól teljesen különváltak, ezért tételvonalakkal választandók el egymástól; az oldalak összegeit nem szokás átvitelezni. Rendesen a következő hasábok fordulnak benne elő: 1. hivatkozás, 2. dátum, 3. szöveg, 4. ár, 5. számvető, 6. összeghasáb. A bejegyzett tételek alapján ugy szerkesztik meg a többi könyvek tételeit, hogy átvezetik azokat a N.-ba, vagy a pénztárba s ismét a többi lényeges és nem lényeges könyvekbe."